Szerző: Justyna Wiraszka
Olvasási idő: 4 perc

A Nem Kommunikáló Betegségek a tíz legnagyobb fenyegetést jelentik az emberi egészségre a Világ Egészségügyi Szervezet szerint. A világszerte bekövetkező összes haláleset több mint 70%-át nem kommunikáló állapotok okozzák, mint például a rák vagy a szívbetegség. A krónikus vesebetegség (CKD) egy ilyen szenvedés, amelyet általános orvosi állapotok, mint például a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás okozhat.

Ebben a blogban részletesen tárgyaljuk a krónikus vesebetegség hatásait, okait és azt, hogy hogyan hat a világ egészségére.

A CKD diagnosztizálása
A cystatin C szint a vérben segít a CKD kimutatásában. Ezek az értékek felhasználhatók az egomeruláris szűrési arány (eGFR) becslésére, amely értékeli, hogy a vesék mennyire szűrik a vért.

A vér szűrése az egyik legfontosabb funkciója a veséknek, mivel eltávolítják azokat a szervezet számára káros vagy nem szükséges anyagokat, mint például a méreganyagokat, a felesleges sót és más hulladéktermékeket, miközben megőrzik azokat, amelyek értékesek a szervezet számára. Ezenkívül a vesék szabályozóként is működnek, felelősek a testünkben egyensúlyban tartásért, az úgynevezett homeosztázisért, amelyre az egészségünk megőrzése érdekében szükségünk van.

A krónikus vesebetegség hatása a globális egészségre
Amint láthatjuk, a veseműködés létfontosságú az emberi szervezet számára, mégis a krónikus vesebetegség nagy részét érinti a népességünknek. Világszerte mintegy 850 millió ember szenved valamilyen vesebetegségben. Becslések szerint a humán populáció 11% -a – azaz minden 10 emberből egy – krónikus vesebetegségben szenved.

Rizikófaktorok a CKD számára
A krónikus vesebetegséget különféle tényezők okozhatják, például egészségügyi állapotok és életmódbeli választások, amelyek közül sok nagyon gyakori. Azok a kockázati tényezők, amelyek befolyásolhatják a vese funkcióját, a következők:

1-es és 2-es típusú cukorbetegség: Körülbelül minden 3. cukorbeteg felnőtt érintett a krónikus vesebetegségben. Az Amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ szerint a magas vércukorszint károsíthatja a veséket idővel, ami azt jelenti, hogy nem tudják úgy szűrni a vért, ahogy kellene, ami krónikus vesebetegséghez vezethet.
Magas vérnyomás (hipertónia): A Diabetes és emésztőszervi és vesebetegségek Nemzeti Intézete szerint a magas vérnyomás összeszűkítheti és beszűkítheti az ereket, amelyek végül megsérülnek és gyengülnek az egész testben, beleértve a veséket is. Ha a vesék erei károsodnak, akkor már nem működnek megfelelően. Ez azt jelenti, hogy nem tudják eltávolítani az összes hulladékot és a felesleges folyadékot a testből, ami még magasabb vérnyomást eredményezhet, veszélyes ciklust hozva létre és több kárt okozva, végül veseelégtelenséghez vezetve.
Veseelégtelenség családi előfordulása: A diabetes és a magas vérnyomás a vesebetegség leggyakoribb okai. Az American Kidney Fund szerint mindkettő öröklődik a családban. Ha közeli rokon (szülő, nagyszülő vagy testvér) valamelyiket vagy mindkettőt diagnosztizálták, akkor fennáll a veszélye ezeknek a betegségeknek. Emellett a genetikai rendellenességek okozta különböző vesebetegségek, például a policisztás vesebetegség is öröklődhet.
Idősebb kor: Ahogy az emberek idősödnek, úgy az ő veséik is. Bár a vesebetegség bármilyen korban kialakulhat, az 60 év feletti embereknek nagyobb a valószínűsége annak kialakulására.
Elhízás: Az elhízás növeli a cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázatát, ami a leggyakoribb oka a vesebetegségnek. Még akkor is, ha nincs cukorbetegsége vagy magas vérnyomása, az elhízás kialakulásához és a vesebetegség gyorsabb előrehaladásához vezethet. Az extra súly a veséire is hatással van, mert több munkát ad nekik a hulladék szűréséhez. Az idő múlásával az extra nyomás a vesékben növeli a vesekárosodás kockázatát.
Dohányzás: A dohányzás csökkentheti a magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerek hatékonyságát. Ráadásul lassítja a fontos szervek, például a vesék véráramlását, és súlyosbíthatja a vesebetegséget.
NSAID-ok hosszú távú használata: A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID-ok), például az ibuprofen, akut veseelégtelenséggel társulnak a lakosság körében, és a CDK-s betegeknél a betegség előrehaladásához kapcsolódnak.
Tekintettel a sok különböző okra, a krónikus vesebetegség befolyásolja a világ sok emberének egészségét. Számos jelentés a CKD-t nehéz tehernek tartja a globális egészségügyi ellátásban.

A krónikus vesebetegség tudatosságának növelése és megelőzési módjai az egyik legégetőbb emberi egészségügyi probléma a világban. Amit most jobban szükségünk van, az a lehetőségek bővítése, hogy az alacsonyabb vese funkciót észleljük.

“Ebben a helyzetben a Bloom Vesefunkció Tesztje hasznos lehet.
A Bloom Vesefunkció Teszt képes mérni a cystatin C szintet a vérben és 10 percen belül eredményt adni. A Bloom orvosi csapata által végzett kutatások és az egészségügyi irányelvek alapján a Bloom App segítségével elolvashatja és megértheti a teszt eredményeit.

Kíváncsi többre? Olvassa el itt a Bloom Vesefunkció Tesztről szóló részletes információkat, hogy kiderüljön, megfelel-e Önnek.

Kész a tesztre? Nézze meg Bloom tesztelőhelyeinek listáját, hogy megtalálja az Önhöz legközelebb esőt.

Hivatkozások:
Eknoyan, Garabed, Norbert Lameire, K. Eckardt, B. Kasiske, D. Wheeler, A. Levin, P. E. Stevens, R. W. Bilous, E. J. Lamb, and J. Coresh. “KDIGO 2012 Clinical Practice Guideline for the Evaluation and Management of Chronic Kidney Disease.” Kidney Int 3, no. 1 (2013): 5–14.

Eckardt KU, Coresh J, Devuyst O, et al. Evolving importance of kidney disease: from subspecialty to global health burden. Lancet. 2013;382(9887):158-169. doi:10.1016/S0140-6736(13)60439-0. Accessed August 22, 2022.

Inker LA, Perrone RD. Assessment of kidney function. UpToDate. https://www.uptodate.com/contents/assessment-of-kidney-function. Published 2021. Accessed January 19, 2022.

Feng, Jia-fu, Ling Qiu, Lin Zhang, Xue-mei Li, Yu-wei Yang, Ping Zeng, Xiu-zhi Guo, et al. “Multicenter Study of Creatinine- and/or Cystatin C-Based Equations for Estimation of Glomerular Filtration Rates in Chinese Patients with Chronic Kidney Disease.” PloS One 8, no. 3 (2013): e57240. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0057240.

Stevens, Lesley A., Josef Coresh, Christopher H. Schmid, Harold I. Feldman, Marc Froissart, John Kusek, Jerome Rossert, et al. “Estimating GFR Using Serum Cystatin C Alone and in Combination with Serum Creatinine: A Pooled Analysis of 3,418 Individuals with CKD.” American Journal of Kidney Diseases: The Official Journal of the National Kidney Foundation 51, no. 3 (March 2008): 395–406. https://doi.org/10.1053/j.ajkd.2007.11.018.

Centers for Disease Control and Prevention. National Chronic Kidney Disease Fact Sheet. In: U.S. Department of Health and Human Services, ed. Atlanta, GA: Centers for Disease Control and Prevention,; 2017. Accessed: June 20, 2022.

NHS England. Overview -Chronic kidney disease. 2019. https://www.nhs.uk/conditions/kidney-disease/. Accessed June 20, 2022.

National Kidney Foundation. Cystatin C. https://www.kidney.org/atoz/content/cystatinC. Accessed June 20, 2022.