Írta: Verena Köhler, Anne Schuchanegg, Lara Wartak
Olvasási idő: 4 perc

Eversince Bloom-ot alapították, mi törődtünk a nők* egészségével. A mai blog az emberek egy nagyon meghatározott csoportjára összpontosít: az anyukákra**, akik nemrégiben szültek.

A terhesség hónapjai folyamatos orvosi ellenőrzésekkel telnek, hogy az anya és a magzat egészséges és biztonságban legyen. Sok országban ez idő alatt felmérik a vas állapotát, és kiegészítőket írnak fel a hiányosságok elkerülése érdekében. A baba megszületése után a hangsúly teljesen az újszülött felé tolódik – és az anya rendszeres ellenőrzését gyakran elhanyagolják. Néha az anyukák akár teljesen abba is hagyhatják a kiegészítők szedését.

Ezt a jelenséget a szakirodalom, illetve annak hiánya tükrözi: A vizsgálatok többsége az anyák terhesség alatti vashiányára vagy az újszülöttek vashiányára irányul. De csak kevés információ áll rendelkezésre az anyák vashiányáról vagy vérszegénységéről, valamint arról, hogy a szülés után rendszeresen kell-e pótolni a vasat. És bár léteznek a WHO ajánlásai a szülés utáni nők vaspótlására vonatkozóan, a vonatkozó útmutató dokumentum szerzői maguk foglalkoznak azzal a bizonyítékkal, amelyen ezek az ajánlások alapulnak.

Ez a következő kérdéseket veti fel:

1. Hajlamosak-e a nők vashiányra a szülés után?

A magzat növekedésével az anya szervezetének vasszükséglete jelentősen megnő, ezért sok nő* szenved vashiányban a terhesség alatt. Ezenkívül jelentős vérveszteség is előfordulhat a szülés során. Az elveszett vörösvértestek újjáépítéséhez a szervezetnek vasra van szüksége, ami tovább kimeríti a vasraktárakat. Összességében a terhesség alatti vashiány a szülés alatti nagy mennyiségű vérvesztéssel kombinálva súlyos vörösvértest-hiányhoz, az úgynevezett vérszegénységhez vezethet. Még a fejlett országokban is elérheti a 22-50%-ot a szülés utáni vérszegénység előfordulása a nők körében. Összefoglalva, a nők hajlamosabbak a vashiányra (és potenciálisan vérszegénységre) a szülés után, különösen akkor, ha már a terhesség alatt vashiányosak voltak.

1. Hogyan állapítható meg a vashiány?

A vashiány számos tünete nem specifikus: a fáradtságnak, szédülésnek, szokatlan fáradtságnak, fogyásnak és sápadt bőrnek számos egyéb oka is lehet. Még rosszabb, hogy ezek az álmatlan éjszakák és az újszülöttek stresszes időszakaira vezethetők vissza, így a vashiány könnyen figyelmen kívül hagyható. A vasszint ellenőrzésére jól bevált biomarker a ferritin, amelyet rutinszerűen használnak a klinikai gyakorlatban. Ez közvetlenül összefügg a vasraktárral, ami azt jelenti, hogy a magas ferritinérték magas vasszintet, az alacsony ferritinérték pedig az alacsony vasszintet jelzi.

1. Ez valamilyen módon befolyásolja a babát?

Ez a kérdés nemcsak a szoptatós anyukákra vonatkozik, hanem a tápszeres anyukákra is – de másképp gondolná az ember. Először is: A csecsemők saját vasraktárral születnek, amelyek általában elégségesek ahhoz, hogy több hónapig kitartsanak. Ezenkívül a vizsgálatok kimutatták, hogy az anya vastartalma nem befolyásolja az anyatej vastartalmát, amely csak kismértékben változik az idő múlásával, és általában viszonylag alacsony (ugyanez igaz a csecsemőtápszerre is). Ennek ellenére az alacsony vasraktárak befolyásolhatják az anya mentális és fizikai jólétét, így közvetve a babát is. Az anyukák szülés utáni vashiányát ezért feltétlenül észlelni és kezelni kell!

A Bloom Ferritin Test néhány csepp vérből képes mérni a ferritint 10 percen belül. Az eredmények a teszt befejezése után perceken belül elérhetők a Bloom alkalmazásban, beleértve a személyre szabott értelmezést és a vashiány leküzdésére vonatkozó javaslatokat, ha szükséges.

Bár a baba születése csodálatos élmény lehet, nagyon megerőltető is, és általában nagyon kevés időt hagy az anyának, hogy valóban gondoskodjon magáról. A Bloom Ferritin Test ott találkozik az anyákkal, ahol vannak – otthon a babáikkal.

Ha Ön orvos, szülésznő, fizikoterapeuta vagy más egészségügyi szakember, aki szeretne Bloommal együttműködni, hogy az anyukáknak megfelelő elemzést nyújtson, ott, ahol szükségük van rá, forduljon hozzánk, és legyen Bloom Partner.

Fedezze fel a Bloom Ferritin Test most.

Bloom Diagnostics – Making healthcare more accessible.

—

*beleértve a petefészkekkel rendelkező embereket

**Inkluzív kifejezés a szült személyekre, a blogbejegyzésben használatos

—

References

1. Guideline: Iron supplementation in postpartum women. Geneva: World Health Organization; 2016. 
2. Moya E, Phiri N, Choko AT, Mwangi MN, Phiri KS. Effect of postpartum anaemia on maternal health-related quality of life: a systematic review and meta-analysis. BMC Public Health. 2022 Feb 21;22(1):364. doi: 10.1186/s12889-022-12710-2
3. Shashiraj, Faridi MM, Singh O, Rusia U. Mother’s iron status, breastmilk iron and lactoferrin–are they related? Eur J Clin Nutr. 2006 Jul;60(7):903-8. doi: 10.1038/sj.ejcn.1602398
4. Iron Deficiency Anaemia: Assessment, Prevention, and Control: a Guide for Program Managers. Geneva: World Health Organization.; 2001. 
5. Neef V, Choorapoikayil S, Hof L, Meybohm P, Zacharowski K. Current concepts in postpartum anemia management. Curr Opin Anaesthesiol. 2024 Jun 1;37(3):234-238. doi: 10.1097/ACO.0000000000001338
6. Georgieff MK. The importance of iron deficiency in pregnancy on fetal, neonatal, and infant neurodevelopmental outcomes. Int J Gynecol Obstet. 2023; 162(Suppl. 2): 83-88. doi:10.1002/ijgo.14951
7. Andréanne Wassef, Quoc Dinh Nguyen & Martin St-André (2018): Anaemia and depletion of iron stores as risk factors for postpartum depression: a literature review, Journal of Psychosomatic Obstetrics & Gynecology, doi: 10.1080/0167482X.2018.1427725