GYIK

Jelenleg az iOS 13.5, az Android 6.0 és ezek feletti szoftver verziókat támogatjuk.

Igen, azonban nem tud új tesztet indítani, ha az akkumulátor 30%-nál alacsonyabb szinten van.

Az alkalmazásban nyomja meg a "Bloom Test regisztrálása" gombot, nyissa ki a tesztcsomagját, és tartsa telefonját a tesztcsomag felső lapjához közel.

Nyomja meg a "Manuális regisztráció" gombot, és adja meg a Bloom Test csomag sorozatszámát (12 karakter), amely a Bloom Test csomag hátoldalán található (lásd az alábbi képen).

Nem. Szánjon időt a kérdések elolvasására és a válaszok átgondolására! A jelentése akkor készül el, ha minden kérdésre válaszolt, és a Bloom Lab is befejezte a mérést.

Ez nem befolyásolja az eredményeit. A jelentést később a "Jelentések" fülön tudja létrehozni. A függőben lévő jelentése ott fog megjelenni, és később újra létrehozhatja azt.

Igen, a Bloom Lab frissítése nélkül nem tudja folytatni a műveletet. Ez azért van, hogy biztosan a legfrissebb firmware legyen telepítve.

A hívás fogadása vagy elutasítása után folytathatja a tesztet.

Igen, de mindenkinek saját fiókot kell létrehoznia, mert a jelentések személyre szabottak, és olyan adatokat tartalmaznak, mint az életkor, a nem stb.

Nem tároljuk a jelszavát, ezért nem is tudjuk visszaállítani azt. Ez sajnos azt jelenti, hogy ha elfelejti a jelszavát, többé nem tud hozzáférni a fiókjához.

A Bloom App-on keresztül elérheti ügyfélszolgálatunkat: Beállítások > Visszajelzést küldene? vagy Beállítások > Probléma jelentése.

A Bloom App-on keresztül megváltoztathatja a kívánt mértékegységrendszert: Beállítások > Fiókbeállítások > Mértékegységrendszer.

A Bloom App nyelvét a Beállítások > Fiókbeállítások > Nyelv menüpontban változtathatja meg.

A Bloom App aktuális verzióját a Bloom App Beállításai között találja.

A Bloom App-on keresztül exportálhatja jelentése adatait: Beállítások > Fiókbeállítások > Adatvédelmi beállítások > Adataim exportálása.

A Bloom App-ban tud kijelentkezni: Beállítások > Kijelentkezés.

A még be nem fejezett tesztek elvesznek, és azokat nem lehet visszaállítani. De felhasználói fiókja és az elkészült Bloom Report-ok nem sérülnek az alkalmazás törlésével.

A Bloom App-on keresztül törölheti fiókját: Beállítások > Fiókbeállítások > Adatvédelmi beállítások > Fiókom törlése. Figyelem! Ez a művelet nem vonható vissza, és a fiók törlése után nem tudjuk visszaállítani az adatait.

Biztonságosan tároljuk jelentéseit, kivéve, ha úgy dönt, hogy a Bloom App-on keresztül törli azokat.

Egy jelentést úgy törölhet, ha a "Jelentések" fülre lép, és balra húzza a gombot a jelentésen. Ezután meg kell erősítenie a jelentés törlését. Figyelem! Ha egy jelentést egyszer már törölt, az nem állítható vissza.

Nem, a jelentések szinkronizálva lesznek az eszközök között.

Nem, a jelentések nem vesznek el, ha a Bloom App-ot a legújabb verzióra frissíti.

Kérjük, győződjön meg róla, hogy a helyes hitelesítő adatokat adta-e meg! Kérjük, olvassa el a GYIK (gyakran ismételt kérdések) “Mit tehetek, ha elfelejtettem a jelszavam?” részét.

Általános szerződési feltételeinket és adatvédelmi szabályzatunkat a Bloom App Beállításaiban találja.

Új tesztfolyamat indításához győződjön meg arról, hogy okostelefonjának akkumulátora legalább 30%-os töltöttségű, a Bluetooth engedélyezve van, az okostelefon csatlakozva van az internethez, és a Bloom Lab be van kapcsolva.

A Bloom Lab néhány perc alatt kvantitatív eredményeket adva kielemzi a Bloom Test tesztcsíkokat. A Bloom App-al együtt személyre szabott Bloom Report-ot készít Önnek.

(Megjegyzés: A Bloom COVID-19 Test kivételt képez: ebben az esetben a Bloom System kvalitatív vizsgálati eredményt ad - igennel vagy nemmel jelzi az antitestek jelenlétét). A Bloom Lab egy képfelismerő rendszert használ, amely lehetővé teszi a készülék számára, hogy felismerje azt, amit az emberi szem valószínűleg nem látna.

Koppintson a "Bloom Lab csatlakoztatása" gombra, majd tartsa a készüléket a Bloom Lab fénygyűrűjéhez közel!

Koppintson a "Manuális párosítás" gombra, és adja meg a Bloom Lab sorozatszámát (hat karakter), amely a Bloom Lab alján található (lásd az alábbi képet). További utasításokat a GYIK Bluetooth szakaszában talál.

Ahhoz, hogy megkapja az eredményt okostelefonját a max 3-5 méteres Bluetooth-kapcsolat hatótávolságán belül kell tartania.

A Bloom Test Strip-et akkor távolíthatja el, amikor a jelentése elkészült és megjelent a Bloom App-ban.

Nem. Minden tesztcsík csak egyszer használatos.

A Bloom Lab firmware-jét a legújabb verzióra a Bloom App Beállítások > A Bloom Lab frissítése menüpontban frissítheti.

A Bloom Lab frissítése a legújabb firmware-verzióra legfeljebb 5 percet vesz igénybe.

A zökkenőmentes eredmény érdekében ajánlott a telefont a Lab közelében tartani. Azonban, ha a Bluetooth-kapcsolat megszakad, a telefon újra tud csatlakozni a Lab-hoz.

A Bloom Lab újraindításához nyomja meg a Bloom Lab alján található reset gombot több mint 5 másodpercig. Az eszköz visszaállítása után a hozzá először csatlakoztatott Bloom App lesz a rendszergazda.

• Ellenőrizze, hogy a Bloom Lab készen áll-e a kapcsolat létrehozására (a LED-gyűrű halvány, de folyamatos fehér fénnyel világít). Ha nem, akkor a Bloom Lab talán éppen bootol, vagy épp egy másik felhasználó csatlakozik hozzá. Amint a bootolási folyamat befejeződött, vagy a másik felhasználó befejezte a mérést, a Bloom Lab készen áll a csatlakozásra.
• Győződjön meg róla, hogy okostelefonjának Bluetooth funkciója engedélyezve van és készen áll a párosításra!
• Menjen okostelefonja Bluetooth beállításaihoz, és kattintson a Bloom Lab "elfelejtés" gombra. Ezután ismételje meg a csatlakozást.
• Győződjön meg róla, hogy okostelefonjának akkumulátora legalább 30%-os töltöttségi szinten van.
• Vigye okostelefonját a Bloom Lab közelébe, és ismételje meg a Bluetooth-kapcsolódást.

Próbálja meg újra óvatosan behelyezni a tesztcsíkot.

Kérjük, győződjön meg arról, hogy a behelyezett tesztcsík a tesztcsomaghoz tartozik.

Ha a gyűrű pirosan villog, kövesse az okostelefon képernyőjén látható lépéseket! Ha a gyűrű piros fénye nem villog, hanem folyamatosan világít, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Bloom Diagnostics ügyfélszolgálatával a következő címen: support@bloomdiagnostics.com

Kérjük, indítsa újra a Bloom Lab-ot!

A LED fénygyűrű működését a Bloom Lab utasításai ismertetik.

A szervezet nem képes saját maga előállítani a vasat. Az elfogyasztott élelmiszerekből és a bevitt táplálékkiegészítőkből tud vashoz jutni. Vashiányt okozhat a vasban szegény étrend, a csökkent vasfelszívódás (például cöliákia esetén) és a vérveszteség. Az erős menstruációs vérzés a termékeny korú nőknél a vashiány gyakori oka. További okok a terhesség, a szülés és a gyakori véradás.

A vashiány olyan állapot, amely során a szervezet vasraktárai alacsonyak vagy kimerültek. A vashiány súlyos formája az úgynevezett vashiányos vérszegénység, amely során a szervezet nehezen állítja elő a vörösvérsejteket és így nehezebben szállítja az oxigént. A tünetek gyakran hasonlóak:

• Fáradtság 
• Gyengeség
• Szédülés 
• Csökkent fizikai kapacitás
• Légszomj 
• Fejfájás 
• Sápadt bőr 
• Szokatlan dolgok (mint a jég, a kosz vagy a keményítő) utáni sóvárgás

Vannak azonban olyanok is, akiknél semmilyen tünet nem jelentkezik.  

Vashiány gyanúja esetén az egészségügyi szakemberek gyakran végeznek speciális vérvizsgálatot. Ez a vérvizsgálat a vas, a ferritin, a transzferrin és a transzferrin szaturációt méri. Ebből, ha a ferritin szint alacsony, akkor a vashiány gyanúja megerősíthető.

Bizonyos helyzetekben azonban a ferritin szint nem ad pontos képet a szervezet vasháztartásáról - gondoljunk csak a gyulladásokra és a fertőzésekre. Ekkor ferritin szintje normálisnak tűnhet, annak ellenére, hogy vashiányos. Ebben az esetben, orvosa egy olyan vizsgálatot fog elvégezni, amely a transzferrin szaturációt méri. Ha az eredmények alacsonyak, akkor a vashiány gyanúja megerősíthető.

A vastúlterhelés különböző orvosi problémák/események következménye lehet, mint például:

• Hemokromatózis, ami egy ritka genetikai állapot, amely során a szervezet túl sok vasat vesz fel a táplálékból.
• Gyakori vérátömlesztés  
• Májbetegség 

A vastúlterhelés tünetei a következők:

• Fáradtság 
• Ízületi fájdalom 
• Hasi fájdalom 
• Megmagyarázhatatlan fogyás 
• Rendellenes bronzos vagy szürkés színű bőr 
• A nemi vágy elvesztése

Egyeseknél semmilyen tünet nem jelentkezik.

Az egészségügyi szakemberek figyelembe véve az orvosi és családi kórtörténetet, fizikális vizsgálatot és rutin vérvizsgálatokat végeznek a hemokromatózis vagy más olyan állapotok diagnosztizálására, amelyek hasonló tüneteket vagy szövődményeket okozhatnak. A vérvizsgálat a ferritin és a transzferrin szaturációt méri. Ha az eredmények nem egyértelműek, más vizsgálatokat is elrendelhetnek - például genetikai teszteket.

A szakértők a hemokromatózis vizsgálatát azoknál az embereknél javasolják, akiknél a hemokromatózis tünetei, szövődményei tapasztalhatók vagy akinek családjában előfordult már ez a betegség.

A vashiány a lakosság nagy részét érinti, főként a termékeny (15-49 éves) nőket, a terhes nőket, a gyermekeket, de olyan csoportokat is, mint a vegetáriánusok/vegánok, a sportolók, a gyakori véradók és az olyan gyomor-bélrendszeri betegségekben szenvedők, mint a cöliákia (gluténérzékenység).

Ez a vashiányt kiváltó októl függ. Kérjük, konzultáljon orvosával, hogy megtudja, melyik megelőző intézkedés felel meg leginkább Önnek.

Ha a vashiány a vasban szegény étrend következménye, hasznos lehet tudni, hogy melyek a vasban gazdag élelmiszerek. Általában az állati eredetű vasat a szervezet könnyebben felszívja, mint a növényi eredetűt. A legjobb állati források közé tartozik a máj (csirke, sertés, marha), a májpástétom, a tojás, a polip, a kagyló és az osztriga. Vasban gazdag növényi források a tengeri moszatok, gabonafélék, szárított gyümölcsök, lencse, bab és csicseriborsó.

Azt is vegye figyelembe, hogy a C-vitamin segíti a vas felszívódását. C-vitaminban gazdagok a gyümölcsök, a gyümölcslevek, a burgonya, a karfiol és a káposzta.

A vas felszívódása a vas forrásától függ. A vegetáriánusok/vegánok számára előnyösek a vasban gazdag növényi eredetű élelmiszerek, mint például:

• Tengeri moszat 
• Gabona 
• Szárított gyümölcsök 
• Diófélék 
• Tofu 
• Lencse 
• Bab (vesebab, limabab, szójabab) 
• Csicseriborsó

Azt is fontos tudni, hogy az élelmiszerekből és a táplálékkiegészítőkből történő vasfelszívódás a C-vitamin segítségével fokozódik. Magas C-vitamin-tartalmú élelmiszerek a gyümölcsök, gyümölcslevek, a burgonya, a karfiol és a káposztafélék.  

Egyes élelmiszerek gátolhatják az élelmiszerekből és a táplálékkiegészítőkből történő vasfelszívódást. Gondolunk itt a tejre és a tejtermékekre, a kávéra, a kakaóra, gabonafélékre, diófélékre és magvakra. A vas szintjének növeléséhez vasban gazdag ételek fogyasztásával egyidőben jobb elkerülni ezeket az élelmiszereket.

Nem. Minden tesztcsík csak egyszer használatos.

Nem, mert az összes elem egyszeri használatra készült. Minden tesztkészlet tartalmaz mindent, ami egy teszt elvégzéséhez szükséges.

Az AMH az Anti-MÜllerian Hormon rövidítése - egy hormon, amelyet a petefészek tüszőjét bélelő sejtek, a petefészekben lévő petesejteknek otthont adó, folyadékkal teli kis zsákok termelnek. Biológiai szempontból az AMH fontos szerepet játszik a tüszők növekedésében és fejlődésében.

Jó mutatója annak, hogy hány petesejt maradt a petefészkekben, vagyis, hogy milyen mértékű a petefészek tartalék. Az alacsonyabb AMH-szint például kisebb petesejt számot, míg a magasabb AMH-szint nagyobb petesejt számot jelezhet.

Számos oka van annak, hogy a nők az AMH-teszt elvégzése mellett döntenek. Talán épp családalapításon gondolkodik, és kíváncsi a petefészek tartalékára. Talán már próbált teherbe esni, és szeretné tudni, hogy petefészek tartaléka az Ön korának megfelelő normál tartományon belül, az alatt, vagy fölött van-e. Szakmai szempontból az AMH-szint mérése segítheti az Ön kezelésének személyre szabását, illetve előre jelezheti az asszisztált reprodukciós technológiai (ART) eljárások, például a petefészek-stimuláció, a petesejt-fagyasztás és az in vitro megtermékenyítés (IVF) sikerét.

A Bloom Ovarian Reserve Test 18 és 39 év közötti nőknek javasolt. Érdemes tudni, hogy az AMH-szint 15 és 25 éves kor között tetőzik, ezt követően csökkenni kezd, és az életkorral korrelál. Emiatt, ha például 18 évesen méri meg az AMH-szintjét, akkor lehetséges, hogy ez a szint 25 éves koráig még emelkedni fog. A tetőzés után az AMH-szint csökkenni kezd, és ez a folyamat egy nő korának előrehaladtával folytatódik addig, amíg a menopauza kezdete körül az AMH-szintet már nem lehet kimutatni. Ezért előfordulhat, hogy az Ön AMH-szintje a készülékünk számszerűsítési határértéke alatt van. A nők átlagosan 51 éves korukban érik el a menopauzát.

Jó tudni:

Számos tanulmány kimutatta, hogy a hormonális fogamzásgátlók csökkentik az AMH-szintet, ami így nem feltétlenül tükrözi pontosan a petefészek tartalékot. Az AMH-szint azonban a gyógyszer abbahagyása után három hónappal általában helyreáll és jobban képet ad a petefészek tartalékról. Eredményeit óvatosan értelmezze, ha a Bloom Ovarian Reserve Test elvégzése idején hormonális fogamzásgátlót szed!

A terhesség szintén befolyásolja az AMH-szintet, ezért az AMH-szintet óvatosan kell értelmezni azoknál a nőknél, akik terhesek vagy nemrég szültek. Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy az AMH-szint helyreállása akár öt hónapig is eltarthat. Ez az időtartam azonban nőnként eltérő lehet. 

A magas biotin szint zavarja a Bloom Ovarian Reserve Test eredményét. Ezért a legjobb, ha a teszt elvégzése előtt 72 órával abbahagyja a biotin tartalmú étrend-kiegészítők fogyasztását. Azonban nagyon fontos, hogy mindig konzultáljon orvosával, mielőtt bármilyen változtatást hajtana végre a gyógyszeres kezelésében!

A termékeny éveiben járó nők számára releváns, akik kíváncsiak petefészek tartalékukra.

Minden nő körülbelül 1-2 millió petesejttel születik, de a pubertáskor elérésekor körülbelül 400 000 petesejt marad. A harmincas évei végére a petesejtek száma 50 000-nél kevesebb lesz. Az AMH-szint, amely a petefészek tartalék mértékével korrelál, a korai felnőttkorban elért csúcspont után csökkenni kezd, 35 éves kor után pedig még gyorsabban csökken. Az, hogy egy AMH-szint alacsonynak, normál tartományon belülinek (amit mi "átlagosnak" nevezünk) vagy magasnak tekinthető-e, a legtöbb más, hasonló korú nőnél mért AMH-szinttől függ. Az AMH-szint értelmezésének megkönnyítése érdekében a különböző korcsoportok számára különböző normál AMH-szint-tartományokat határoztak meg, mivel az AMH-szintet mindig a többi, korban megegyező nőkkel összefüggésben kell értelmezni.

Az a tény, hogy az AMH-szint az életkor növekedésével csökken, azt is jelenti, hogy az AMH-szinteket nem szabad összehasonlítani a különböző korcsoportokban. Például az az AMH-szint, amely egy 39 éves nő esetében a normál tartományon belülinek tekinthető, egy 26 éves nő esetében "alacsonynak" számít.

A petefészek tartalékot nem csak az életkor, hanem a genetikai háttér és a környezet is befolyásolja. Ezért fontos megjegyezni, hogy mindenki egyedi, és hogy a petefészek tartalék mértéke csak a petesejtek mennyiségét tükrözi, nem pedig azok minőségét sem pedig a terhesség esélyeit. 

Fontos megjegyezni, hogy a különböző AMH-tesztekből vagy -vizsgálatokból származó AMH-eredmények nem mindig hasonlíthatók össze. Ezért az AMH-szintet az alkalmazott teszt összefüggésében kell értelmezni. A Bloom Ovarian Reserve Test a legújabb kutatások szerint értékeli az Ön eredményeit, és személyre szabott jelentést nyújt Önnek.

Egyetlen AMH-teszt sem garantálja vagy jósolja meg a teherbeesés esélyeit, és nem igazolja a meddőséget sem. A termékenység nagyon sok tényezőtől függ, például az Ön korától, petesejtjeinek minőségétől, a genetikától, de attól is, hogy milyen környezetben él. Ezért csupán az AMH segítségével nagyon nehéz előrejelzéseket tenni.

Például egy nőnek lehet, hogy kevés petesejtje van, de ha a petesejtek minősége jó, akkor még mindig képes lehet teherbe esni.

A petefészek tartalék a petesejtek mennyiségének leírására szolgáló kifejezés.

Összességében az AMH szintje viszonylag stabil marad a menstruációs ciklus során, és a kor előrehaladtával csökken, miután a korai felnőttkorban elérte a csúcspontját. Van azonban néhány helyzet, amikor az AMH szintje ingadozhat. Például:

• Terhesség alatt és szülés után. Több tanulmány is kimutatta, hogy az AMH szintje csökken a terhesség alatt. A baba megszületése után azonban az AMH-szint ismét emelkedik. Egy nemrégiben végzett tanulmány kimutatta, hogy az AMH-szint a szülés után 5 hónapon belül a legtöbb nő esetében visszaáll az eredeti szintre. Az AMH-szint helyreállításának sebessége nőnként eltérő lehet.
• Ha hormonális fogamzásgátlót szed vagy szedését nemrég hagyta abba. Számos tanulmányban kimutatták, hogy a hormonális fogamzásgátlók csökkentik az AMH-szintet, azonban a hormonális fogamzásgátlók abbahagyása után három hónappal általában helyreáll és jobban tükrözi a petefészek tartalékot.
• Bármilyen biotint tartalmazó étrend-kiegészítő szedésekor. A biotin tartalmú kiegészítők szintén befolyásolhatják az AMH teszt eredményét.

A többi petefészek tartalék vizsgálattal ellentétben az AMH-szint viszonylag stabil marad a menstruációs ciklus alatt, ami azt jelenti, hogy bármikor mérhető. Ezenkívül az AMH-szint érzékenyebb marker és könnyebben kimutatható olyan más petefészek tartalék markerekhez képest, mint például a follikulus stimuláló hormon (FSH) vagy az antrális tüszők száma (AFC).

A Bloom Ovarian Reserve Test egy kvantitatív teszt, amely megmutatja az AMH-koncentrációt és személyre szabott jelentésben megadja az eredmény értelmezését és az Önnek megfelelő ajánlásokat.

A petesejtek mennyisége a petesejtek számára, míg a minőségük a petesejtek állapotára utal. A terhesség esélyeit több tényező befolyásolja, beleértve a petesejtek mennyiségét és minőségét is, amelyek viszont függhetnek a kortól, a genetikai háttértől és a környezeti tényezőktől is. Ez azt jelenti, hogy az alacsony AMH-szint nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Ön petefészek tartalékai túl alacsonyak ahhoz, hogy teherbe essen.

Az évek során számos tesztet fejlesztettek ki a petefészek tartalékának felmérésére. Ilyen például a follikulus stimuláló hormon (FSH) és az antrális tüszők száma (AFC) teszt. Az AMH-val ellentétben, amely a ciklus bármelyik napján mérhető egy gyors vérvizsgálattal, az FSH-t lehetőleg a menstruációs ciklus 3. napján kell mérni, míg az AFC ultrahangos készüléket és a használatához szükséges szakértelmet igényel.

Lehetséges. Számos tanulmány kimutatta, hogy a hormonális fogamzásgátlók általában csökkentik az AMH-szintet. Azonban három hónappal a hormonális fogamzásgátlás abbahagyása után az AMH-szint hajlamos helyreállni, és ismét jobb képet ad a petefészek tartalékról.

A nők 10%-ánál a petefészek tartalék gyorsabban csökken. Az alacsonyabb AMH-szint lehet a csökkent petefészek tartalék (DOR) következménye, amikor a petefészek tartalék alacsony. Érdemes tudni, hogy a csökkent petefészek tartalék nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy nő nem képes teherbe esni.

Az AMH szintje ugyancsak alacsony vagy nem is kimutatható a korai petefészek kimerülés (POI) esetén is. Ezt az állapotot a petesejtek számainak korai csökkenése vagy diszfunkciója jellemzi. A POI a 40 év alatti nők 1%-át érinti. 

Termékenységi kezelés esetén, az alacsony AMH-szint figyelmeztetheti a nőgyógyászt annak kockázatára, hogy a petefészek gyengén fog válaszolni a petefészek-stimulációra (amelyet egyes termékenységi kezelések során végeznek). A gyenge petefészek válasz olyan állapot, amikor a petefészek-stimulációs kezelés után négynél kevesebb petesejt fejlődik ki. Az alacsony AMH-szint időben történő azonosítása végső soron segítheti a kezelési protokollt és az adagolás beállítását.

A magas AMH-szint a policisztás ovárium szindróma (PCOS) következménye lehet, ami egy gyakori hormonális rendellenesség. A PCOS-ra szabálytalan menstruációs ciklus, magas férfi hormon szint (például tesztoszteron) és policisztás petefészek jellemző. A PCOS a termékeny korú nők 8-13%-át érinti. Sok eset azonban diagnosztizálatlan marad.

Bizonyos, petefészek-stimulációs lépést is tartalmazó termékenységi kezelések esetében a magas AMH-szint a petefészek hiperstimulációs szindrómájának kockázatát jelezheti. Ez az állapot a petefészek-stimulációs kezelésekre adott erős vagy túlzott reakció. Ezért a magas AMH-szint korai azonosítása segítheti a termékenységi kezelések személyre szabását.

A TSH - pajzsmirigy-stimuláló hormon - az emberi szervezetben a pajzsmirigy működés (TSH_MI_TS03) fő szabályozója. Magát a TSH-t az agyalapi mirigy választja ki (TSH_MI_TS03, TSH_LW_TS08).

A TSH-szint mérése tekinthető a legjobb vizsgálatnak (TSH_MI_TS01, TSH_MI_TS03) a pajzsmirigyműködés értékelésére (TSH_MI_TS01) és a pajzsmirigy alulműködés diagnosztizálására (TSH_MI_TS02, TSH_MI_TS03, TSH_LW_TS07).

A Bloom Thyroid Test-et bárki elvégezheti, aki elmúlt 18 éves, azonban a teszt kifejezetten ajánlott azoknak, akik olyan tüneteket észlelnek, mint a súlygyarapodás vagy a hajhullás, amelyek pajzsmirigy-alulműködésre utalhatnak.

A legtöbb esetben a TSH normális referenciaszintje 0,4 (TSH_LW_TS01, TSH_LW_TS02, TSH_MI_TS03, TSH_LW_TS05, TSH_LW_TS09) és 4,5 mIU/L (TSH_LW_TS03, TSH_LW_TS05, TSH_LW_TS06) között van. A 0.4 mIU/L alatti szint a pajzsmirigy túlműködés (más néven hipertireózis) jele lehet, míg a 4,5 mIU/L feletti TSH-szint jellemzően pajzsmirigy alulműködést (hipotireózist) jelez.

A pajzsmirigy alulműködés az emberi szervezetben a pajzsmirigy hormonok csökkent állapotát jelenti, amely a hipotalamusz-hipofízis-pajzsmirigy rendszer (TSH_MI_TS03) hibás működése következtében alakulhat ki. A jód ellátottsággal rendelkező országokban (TSH_LW_TS12) a pajzsmirigy alulműködést elsősorban (TSH_MI_TS03, TSH_LW_TS06, TSH_LW_TS12) a Hashimoto thyreoiditis nevű autoimmun betegség okozza (TSH_LW_TS01, TSH_LW_TS02, TSH_MI_TS03, TSH_LW_TS05, TSH_LW_TS06). További ok lehet a jódhiány (TSH_LW_TS02, TSH_MI_TS03), bizonyos gyógyszerek (pl. amiodaron, lítium) (TSH_MI_TS02), a pajzsmirigy túlműködés destruktív kezelése (TSH_LW_TS05) vagy besugárzási károsodás (TSH_LW_TS01). Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigy alulműködés gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál (TSH_LW_TS06, TSH_LW_TS12).

A pajzsmirigy alulműködés jelei és tünetei egyénenként nagyon eltérőek lehetnek (TSH_MI_TS02, TSH_MI_TS03), és függnek az életkortól, valamint a pajzsmirigy-elégtelenség időtartamától és súlyosságától (TSH_MI_TS02). Vannak, akiknél csak néhány tünet jelentkezik (TSH_LW_TS01, TSH_MI_TS03), és vannak, akiknél egy sem (TSH_LW_TS01, TSH_LW_TS02). A gyakori tünetek közé tartoznak:

• Súlygyarapodás (TSH_LW_TS02, TSH_LW_TS03, TSH_MI_TS04, TSH_LW_TS06, TSH_LW_TS08)
• Hajhullás (TSH_LW_TS02, TSH_MI_TS04, TSH_LW_TS06, TSH_LW_TS08).
• Székrekedés (TSH_LW_TS02, TSH_LW_TS03, TSH_MI_TS05, TSH_LW_TS06, TSH_LW_TS08) 
• Fáradtság (TSH_LW_TS02, TSH_MI_TS04, TSH_MI_TS05, TSH_LW_TS06, TSH_LW_TS12) 
• Száraz bőr (TSH_LW_TS03, TSH_LW_TS08, TSH_LW_TS12)
• Hidegérzékenység (TSH_MI_TS02, TSH_LW_TS02, TSH_LW_TS03, TSH_MI_TS04, TSH_LW_TS12)

A TSH magas szintje, és a normál tartomány feletti értéke pajzsmirigy alulműködésre utalhat. (TSH_LW_TS06).

Az Amerikai Pajzsmirigy Szövetség (ATA) szerint minden 35 év feletti felnőtt számára 5 évente ajánlott a szűrés.[!TSH_LW_TS02, TSH_LW_TS12] A különböző szervezetek között azonban nincs konszenzus. Abban azonban a források egyetértenek, hogy az életkor előrehaladtával nő a pajzsmirigy alulműködés kockázata [!TSH_LW_TS10, TSH_LW_TS06].

A jód olyan alapvető elem, amelyre a pajzsmirigyünknek szüksége van a megfelelő működéshez[!, TSH_LW_TS08, TSH_LW_TS01,TSH_LW_TS10] és a pajzsmirigy hormonok termeléséhez.[!, TSH_MI_TS03] A túlzott jódbevitel azonban károsíthatja a pajzsmirigyet. Ezért bármilyen jódpótlás elkezdése előtt mindig tanácsos először orvoshoz fordulni.

A pajzsmirigy alulműködés olyan állapot, amely gyógyszeres kezeléssel kezelhető.[!TSH_MI_TS07, TSH_LW_TS02, TSH_LW_TS06]

A Bloom Thyroid Test egy kvantitatív teszt, amely megmutatja a TSH-koncentrációt és személyre szabott jelentésben megadja az eredmény értelmezését és az Önnek megfelelő ajánlásokat.

A C-reaktív protein (CRP) a gyulladás jól ismert mutatója, amelyet az egészségügyi szakemberek széles körben használnak a klinikai gyakorlatban.  A CRP egy fehérje, amelyet a máj termel a gyulladás által kiváltott akut fázis reakció részeként. Bár a CRP a gyulladás érzékeny mutatója, nem specifikus. 

A gyulladás fontos élettani válasz, amelynek különböző lehetséges kiváltó okai lehetnek. A gyulladás utalhat fertőzésre, szöveti sérülésre, traumára, sugárzásra vagy kémiai vegyületekkel (pl. alkohol, glükóz) való érintkezésre. A gyulladás korlátozza ezeknek a károsító tényezőknek a hatását, segít ezek semlegesítésében és a  károsodott szövetek helyreállításában. 

A gyulladás nagyon összetett folyamat része, és néha az ingerek hatására aránytalanul fokozódhat, károsítva ezzel az egészséges szöveteket is. 

Bárki számára hasznos, akit szeretné felmérni gyulladásos szintjét. A tesztet bárki használhatja 18 éves kor felett.  

A határértékeket a klinikai szakirodalom és irányelvek alapján határozzuk meg. A szakirodalmi felülvizsgálatot orvosi szakértőkből álló csapatunk végzi.

A 3 mg/l alatti értékek a normál referenciatartományon belülinek tekinthetők. 

A Bloom Inflammation Test a CRP-szint függvényében öt különböző besorolást alkalmaz. Ezek a következők: Normál tartomány <3 mg/L, alacsony fokú gyulladás 3-10 mg/L, enyhe gyulladás 10-40 mg/L, mérsékelt gyulladás 40-100 mg/L, magas fokú gyulladás >100 mg/L.

Nem lehetséges egy adott betegség diagnosztizálása pusztán a CRP-szint alapján. A CRP egy érzékeny mutató, ami azt jelenti, hogy a CRP-szint sérülés, fertőzés, sugárzás és egyéb okok miatt emelkedhet, de nem specifikus a gyulladás okát illetően. A CRP-szintet mindig a klinikai kép összefüggésében kell értelmezni, figyelembe véve a jelentkező panaszokat, tüneteket, valamint a kórtörténetet és esetenként más laboratóriumi vizsgálati eredményeket. 

Néhány gyakori, a CRP-szintet befolyásoló tényező: 

• Fizikai inaktivitás
• Elhízás 
• Magas telített zsírsav-, transzzsír- vagy finomított cukortartalmú étrend
• Dohányzás
• Stressz 
• Alvászavarok 
• Időskor

Számos betegség okozhat emelkedett CRP szintet. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan betegséget, amely összefüggésbe hozható az emelkedett CRP-szinttel:

• Asztma
• Autoimmun betegségek, például reumatoid artritisz
• Bakteriális fertőzés
• Bronchitis
• Rák
• Cöliákia
• Krónikus obstruktív tüdőbetegség
• Kötőszöveti betegség
• Cukorbetegség
• Magas vérnyomás (hipertónia)
• Gyulladásos bélbetegség, pl. Crohn-betegség
• Súlyos trauma
• Hasnyálmirigygyulladás
• Tüdőgyulladás
• Szisztémás (az egész testre kiterjedő) gombás fertőzések
• Vírusfertőzések

A Cystatin C a veseműködés jól ismert mutatója, amelyet az egészségügyi szakemberek széles körben használnak a klinikai gyakorlatban. A cisztatin C koncentrációja a vérben alkalmas marker a vesefunkció és a krónikus vesebetegség felmérésére a becsült glomeruláris szűrési ráta (eGFR) kiszámításával. A glomeruláris szűrési ráta azt mutatja meg, hogy mennyire jól működnek a vesék.

A vese az emberi test egyik legfontosabb szerve. A vesék egyik legjelentősebb feladata, hogy kiszűrjék a vérből káros anyagokat, és ezzel egyidejűleg visszatartsák a szervezet számára értékes anyagokat. A vesék gondoskodnak arról, hogy a méreganyagok, a felesleges só és más salakanyagok eltávolításra kerüljenek a vérből.

A szűrőhatás mellett a vesék szabályozó szerepet is betöltenek; a szervezeten belüli állandó környezet, az úgynevezett homeosztázis fenntartásáért felelősek. Szabályozzák az anyagcsere-egyensúlyt, például az elektrolit-egyensúlyt (gondoskodnak a megfelelő mennyiségű  nátriumról és káliumról a szervezetben), és biztosítják a szervezetben lévő víz mennyiségét.

Mint fentebb említettük, a vesék egyik legfontosabb feladata a vér szűrése a salakanyagok és a felesleges víz eltávolításával és a vizelet termelésével. A glomeruláris szűrési ráta (GFR) azt mutatja meg, hogy a vesék mennyire jól szűrik a vért.

A krónikus vesebetegséget krónikus veseelégtelenségnek is nevezhetjük, és azt jelenti, hogy a veseműködés hosszabb időre lecsökken. A vesék funkciójához tartozik a vér szűrése. Így eltávolítja a felesleges folyadékot a véréből, amely aztán vizelet formájában távozik. A csökkent veseműködés viszont azt jelenti, hogy a víz, az elektrolitok és a salakanyagok visszamaradhatnak a szervezetében. Fontos megjegyezni, hogy a vesebetegség tünetei sok esetben csak akkor jelentkezhetnek, amikor a betegség már előrehaladott stádiumban van. 

Mindenki számára hasznos lehet, aki szeretné felmérni a veseműködését. A tesztet 18 év felettiek használhatják.  A veseműködés felmérése különösen fontos lehet a következő esetekben: 

• I. és II. típusú cukorbetegség fennállása
• Elhízás
• Magas vérnyomás
• Dohányzás
• NSAID-ok rendszeres szedése
• Ha a családban előfordult vesebetegség

Ezekben az esetekben nagyobb a kockázata a csökkent veseműködésnek.

A határértékeket a klinikai szakirodalom és irányelvek alapján határozzuk meg. A szakirodalmi felülvizsgálatot orvosi szakértőkből álló csapatunk végzi.

Egy betegséget, például vesebetegséget nem lehet pusztán a cisztatin C-szint alapján diagnosztizálni. A Cystatin C-szintet mindig a klinikai kép összefüggésében kell értelmezni, figyelembe véve a jelentkező panaszokat, tüneteket, valamint a kórtörténetet és esetenként más laboratóriumi vizsgálati eredményeket. A Bloom Kidney Test a cisztatin C-szint mérésére szolgáló vizsgálat a kapilláris vérben, amelyet a vese vérszűrési képességének értékelésére használnak. A krónikus vesebetegség szűrésére és a veseműködés felmérésére szolgál 18 kor feletti személyek esetében.

A krónikus vesebetegség kialakulásának és előrehaladásának gyakori kockázati tényezői a következők: 

• Cukorbetegség
• Elhízás 
• Dohányzás
• Magas vérnyomás 
• Nem-szteroid gyulladáscsökkentők nagymértékű használata
• Előrehaladott életkor
• Ha a családban előfordult már vesebetegség