GYIK
Téma
Bloom App
Mely szoftver verziók kompatibilisek a Bloom System-mel?
Jelenleg az iOS 13.5, az Android 6.0 és ezek feletti szoftver verziókat támogatjuk.
Tesztelés közben feltehetem tölteni az okostelefonomat?
Igen, azonban nem tud új tesztet indítani, ha az akkumulátor 30%-nál alacsonyabb szinten van.
Hogyan regisztrálhatom a Bloom Test csomagomat a Bloom App-ban?
Az alkalmazásban nyomja meg a "Bloom Test regisztrálása" gombot, nyissa ki a tesztcsomagját, és tartsa telefonját a tesztcsomag felső lapjához közel.
Hogyan tudom manuálisan regisztrálni a Bloom Test csomagomat a Bloom App-ban?
Nyomja meg a "Manuális regisztráció" gombot, és adja meg a Bloom Test csomag sorozatszámát (12 karakter), amely a Bloom Test csomag hátoldalán található (lásd az alábbi képen).

Minden kérdésre adott időn belül kell válaszolnom?
Nem. Szánjon időt a kérdések elolvasására és a válaszok átgondolására! A jelentése akkor készül el, ha minden kérdésre válaszolt, és a Bloom Lab is befejezte a mérést.
Mi történik, ha a kérdések megválaszolása közben megszakad az internetkapcsolat?
Ez nem befolyásolja az eredményeit. A jelentést később a "Jelentések" fülön tudja létrehozni. A függőben lévő jelentése ott fog megjelenni, és később újra létrehozhatja azt.
A Bloom App-om szerint frissítenem kell a Bloom Lab-ot a legújabb verzióra. Ez kötelező?
Igen, a Bloom Lab frissítése nélkül nem tudja folytatni a műveletet. Ez azért van, hogy biztosan a legfrissebb firmware legyen telepítve.
Mi történik, ha a teszt végrehajtása közben telefonhívást kapok?
A hívás fogadása vagy elutasítása után folytathatja a tesztet.
Több felhasználó is használhatja ugyanazt az eszközt a teszt elvégzéséhez?
Igen, de mindenkinek saját fiókot kell létrehoznia, mert a jelentések személyre szabottak, és olyan adatokat tartalmaznak, mint az életkor, a nem stb.
Mit tehetek, ha elfelejtettem a jelszavam?
Nem tároljuk a jelszavát, ezért nem is tudjuk visszaállítani azt. Ez sajnos azt jelenti, hogy ha elfelejti a jelszavát, többé nem tud hozzáférni a fiókjához.
Hogyan tudom elérni az ügyfélszolgálatot, ha bármilyen problémám/visszajelzésem van?
A Bloom App-on keresztül elérheti ügyfélszolgálatunkat: Beállítások > Visszajelzést küldene? vagy Beállítások > Probléma jelentése.
Hogyan változtathatom meg az általam preferált mértékegységrendszert metrikusról angolszász mértékegységre, vagy fordítva?
A Bloom App-on keresztül megváltoztathatja a kívánt mértékegységrendszert: Beállítások > Fiókbeállítások > Mértékegységrendszer.
Hogyan tudom megváltoztatni a Bloom App nyelvét?
A Bloom App nyelvét a Beállítások > Fiókbeállítások > Nyelv menüpontban változtathatja meg.
Hol találom a Bloom App aktuális verzióját?
A Bloom App aktuális verzióját a Bloom App Beállításai között találja.
Hogyan exportálhatom a felhasználói adataimat?
A Bloom App-on keresztül exportálhatja jelentése adatait: Beállítások > Fiókbeállítások > Adatvédelmi beállítások > Adataim exportálása.
Hogyan tudok kijelentkezni az alkalmazásból?
A Bloom App-ban tud kijelentkezni: Beállítások > Kijelentkezés.
Mi történik, ha törlöm a Bloom App-ot?
A még be nem fejezett tesztek elvesznek, és azokat nem lehet visszaállítani. De felhasználói fiókja és az elkészült Bloom Report-ok nem sérülnek az alkalmazás törlésével.
Hogyan tudom törölni a felhasználói fiókomat?
A Bloom App-on keresztül törölheti fiókját: Beállítások > Fiókbeállítások > Adatvédelmi beállítások > Fiókom törlése. Figyelem! Ez a művelet nem vonható vissza, és a fiók törlése után nem tudjuk visszaállítani az adatait.
Mennyi ideig tárolják a jelentéseimet?
Biztonságosan tároljuk jelentéseit, kivéve, ha úgy dönt, hogy a Bloom App-on keresztül törli azokat.
Hogyan tudok törölni egy jelentést?
Egy jelentést úgy törölhet, ha a "Jelentések" fülre lép, és balra húzza a gombot a jelentésen. Ezután meg kell erősítenie a jelentés törlését. Figyelem! Ha egy jelentést egyszer már törölt, az nem állítható vissza.
Elveszítem a korábbi jelentéseimet, ha új telefonra váltok?
Nem, a jelentések szinkronizálva lesznek az eszközök között.
Elveszítek bármilyen jelentést, ha frissítem a Bloom App-ot a legújabb verzióra?
Nem, a jelentések nem vesznek el, ha a Bloom App-ot a legújabb verzióra frissíti.
Nem tudok bejelentkezni a fiókomba. Mit tehetek?
Kérjük, győződjön meg róla, hogy a helyes hitelesítő adatokat adta-e meg! Kérjük, olvassa el a GYIK (gyakran ismételt kérdések) “Mit tehetek, ha elfelejtettem a jelszavam?” részét.
Hol találom az általános szerződési feltételeket és az adatkezelési szabályzatot?
Általános szerződési feltételeinket és adatvédelmi szabályzatunkat a Bloom App Beállításaiban találja.
Miért nem tudok új tesztet indítani?
Új tesztfolyamat indításához győződjön meg arról, hogy okostelefonjának akkumulátora legalább 30%-os töltöttségű, a Bluetooth engedélyezve van, az okostelefon csatlakozva van az internethez, és a Bloom Lab be van kapcsolva.
Bloom Lab
Miért értékes a Bloom Lab?
A Bloom Lab néhány perc alatt kvantitatív eredményeket adva kielemzi a Bloom Test tesztcsíkokat. A Bloom App-al együtt személyre szabott Bloom Report-ot készít Önnek.
(Megjegyzés: A Bloom COVID-19 Test kivételt képez: ebben az esetben a Bloom System kvalitatív vizsgálati eredményt ad - igennel vagy nemmel jelzi az antitestek jelenlétét). A Bloom Lab egy képfelismerő rendszert használ, amely lehetővé teszi a készülék számára, hogy felismerje azt, amit az emberi szem valószínűleg nem látna.
Hogyan párosíthatom a Bloom Lab-ot a Bloom App-al?
Koppintson a "Bloom Lab csatlakoztatása" gombra, majd tartsa a készüléket a Bloom Lab fénygyűrűjéhez közel!
Hogyan párosíthatom manuálisan a Bloom Lab-ot a Bloom App-al, ha az automatikus csatlakozás folyamatosan meghiúsul?
Koppintson a "Manuális párosítás" gombra, és adja meg a Bloom Lab sorozatszámát (hat karakter), amely a Bloom Lab alján található (lásd az alábbi képet). További utasításokat a GYIK Bluetooth szakaszában talál.

Elmehetek, amíg a Bloom Lab végzi a mérést?
Ahhoz, hogy megkapja az eredményt okostelefonját a max 3-5 méteres Bluetooth-kapcsolat hatótávolságán belül kell tartania.
Mikor távolíthatom el a Bloom Test Strip-et a Bloom Lab-ból?
A Bloom Test Strip-et akkor távolíthatja el, amikor a jelentése elkészült és megjelent a Bloom App-ban.
Fel lehet-e használni újra a tesztcsíkot?
Nem. Minden tesztcsík csak egyszer használatos.
Hogyan frissíthetem a Bloom Lab-ot a legújabb verzióra?
A Bloom Lab firmware-jét a legújabb verzióra a Bloom App Beállítások > A Bloom Lab frissítése menüpontban frissítheti.
Mennyi ideig tart a Bloom Lab frissítése?
A Bloom Lab frissítése a legújabb firmware-verzióra legfeljebb 5 percet vesz igénybe.
A telefonnak a Lab frissítése során a készülék közelében kell lennie?
A zökkenőmentes eredmény érdekében ajánlott a telefont a Lab közelében tartani. Azonban, ha a Bluetooth-kapcsolat megszakad, a telefon újra tud csatlakozni a Lab-hoz.
Hogyan változtathatom meg egy Bloom Lab rendszergazdáját?
A Bloom Lab újraindításához nyomja meg a Bloom Lab alján található reset gombot több mint 5 másodpercig. Az eszköz visszaállítása után a hozzá először csatlakoztatott Bloom App lesz a rendszergazda.
Mit tehetek, ha a Bluetooth-kapcsolat megszakad vagy nem jön létre?
- Ellenőrizze, hogy a Bloom Lab készen áll-e a kapcsolat létrehozására (a LED-gyűrű halvány, de folyamatos fehér fénnyel világít). Ha nem, akkor a Bloom Lab talán éppen bootol, vagy épp egy másik felhasználó csatlakozik hozzá. Amint a bootolási folyamat befejeződött, vagy a másik felhasználó befejezte a mérést, a Bloom Lab készen áll a csatlakozásra.
- Győződjön meg róla, hogy okostelefonjának Bluetooth funkciója engedélyezve van és készen áll a párosításra!
- Menjen okostelefonja Bluetooth beállításaihoz, és kattintson a Bloom Lab "elfelejtés" gombra. Ezután ismételje meg a csatlakozást.
- Győződjön meg róla, hogy okostelefonjának akkumulátora legalább 30%-os töltöttségi szinten van.
- Vigye okostelefonját a Bloom Lab közelébe, és ismételje meg a Bluetooth-kapcsolódást.
Behelyeztem a Bloom Test tesztcsíkot a Bloom Lab-ba, de úgy tűnik, hogy a Bloom Lab nem tudja leolvasni a tesztcsíkomat. Mit tehetek?
Próbálja meg újra óvatosan behelyezni a tesztcsíkot.
Hibaüzenetet kaptam, miszerint egy másik tesztcsíkot illesztettem be, ahhoz képest, mint amit korábban regisztráltam.
Kérjük, győződjön meg arról, hogy a behelyezett tesztcsík a tesztcsomaghoz tartozik.
Mit tehetek, ha a Bloom Lab hibát jelez (pirosan világít a fénygyűrű)?
Ha a gyűrű pirosan villog, kövesse az okostelefon képernyőjén látható lépéseket! Ha a gyűrű piros fénye nem villog, hanem folyamatosan világít, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a Bloom Diagnostics ügyfélszolgálatával a következő címen: support@bloomdiagnostics.com
Folyamatosan ezt a hibát kapom: "A Bloom Lab nem üres." Mit tehetek?
Kérjük, indítsa újra a Bloom Lab-ot!
Mit jelent a LED fénygyűrű működése?
A LED fénygyűrű működését a Bloom Lab utasításai ismertetik.
Ferritin Teszt
Mi okozhat vashiányt?
A szervezet nem képes saját maga előállítani a vasat. Az elfogyasztott élelmiszerekből és a bevitt táplálékkiegészítőkből tud vashoz jutni. Vashiányt okozhat a vasban szegény étrend, a csökkent vasfelszívódás (például cöliákia esetén) és a vérveszteség. Az erős menstruációs vérzés a termékeny korú nőknél a vashiány gyakori oka. További okok a terhesség, a szülés és a gyakori véradás.
Milyen tünetei vannak a vashiánynak?
A vashiány olyan állapot, amely során a szervezet vasraktárai alacsonyak vagy kimerültek. A vashiány súlyos formája az úgynevezett vashiányos vérszegénység, amely során a szervezet nehezen állítja elő a vörösvérsejteket és így nehezebben szállítja az oxigént. A tünetek gyakran hasonlóak:
- Fáradtság
- Gyengeség
- Szédülés
- Csökkent fizikai kapacitás
- Légszomj
- Fejfájás
- Sápadt bőr
- Szokatlan dolgok (mint a jég, a kosz vagy a keményítő) utáni sóvárgás
Vannak azonban olyanok is, akiknél semmilyen tünet nem jelentkezik.
Hogyan mutatható ki a vashiány?
Vashiány gyanúja esetén az egészségügyi szakemberek gyakran végeznek speciális vérvizsgálatot. Ez a vérvizsgálat a vas, a ferritin, a transzferrin és a transzferrin szaturációt méri. Ebből, ha a ferritin szint alacsony, akkor a vashiány gyanúja megerősíthető.
Bizonyos helyzetekben azonban a ferritin szint nem ad pontos képet a szervezet vasháztartásáról - gondoljunk csak a gyulladásokra és a fertőzésekre. Ekkor ferritin szintje normálisnak tűnhet, annak ellenére, hogy vashiányos. Ebben az esetben, orvosa egy olyan vizsgálatot fog elvégezni, amely a transzferrin szaturációt méri. Ha az eredmények alacsonyak, akkor a vashiány gyanúja megerősíthető.
Milyen tünetei vannak a vastúlterhelésnek?
A vastúlterhelés különböző orvosi problémák/események következménye lehet, mint például:
- Hemokromatózis, ami egy ritka genetikai állapot, amely során a szervezet túl sok vasat vesz fel a táplálékból.
- Gyakori vérátömlesztés
- Májbetegség
A vastúlterhelés tünetei a következők:
- Fáradtság
- Ízületi fájdalom
- Hasi fájdalom
- Megmagyarázhatatlan fogyás
- Rendellenes bronzos vagy szürkés színű bőr
- A nemi vágy elvesztése
Egyeseknél semmilyen tünet nem jelentkezik.
Hogyan lehet kimutatni a vastúlterhelést?
Az egészségügyi szakemberek figyelembe véve az orvosi és családi kórtörténetet, fizikális vizsgálatot és rutin vérvizsgálatokat végeznek a hemokromatózis vagy más olyan állapotok diagnosztizálására, amelyek hasonló tüneteket vagy szövődményeket okozhatnak. A vérvizsgálat a ferritin és a transzferrin szaturációt méri. Ha az eredmények nem egyértelműek, más vizsgálatokat is elrendelhetnek - például genetikai teszteket.
A szakértők a hemokromatózis vizsgálatát azoknál az embereknél javasolják, akiknél a hemokromatózis tünetei, szövődményei tapasztalhatók vagy akinek családjában előfordult már ez a betegség.
Kit érint különösen a vashiány?
A vashiány a lakosság nagy részét érinti, főként a termékeny (15-49 éves) nőket, a terhes nőket, a gyermekeket, de olyan csoportokat is, mint a vegetáriánusok/vegánok, a sportolók, a gyakori véradók és az olyan gyomor-bélrendszeri betegségekben szenvedők, mint a cöliákia (gluténérzékenység).
Hogyan előzhető meg a vashiányt?
Ez a vashiányt kiváltó októl függ. Kérjük, konzultáljon orvosával, hogy megtudja, melyik megelőző intézkedés felel meg leginkább Önnek.
Ha a vashiány a vasban szegény étrend következménye, hasznos lehet tudni, hogy melyek a vasban gazdag élelmiszerek. Általában az állati eredetű vasat a szervezet könnyebben felszívja, mint a növényi eredetűt. A legjobb állati források közé tartozik a máj (csirke, sertés, marha), a májpástétom, a tojás, a polip, a kagyló és az osztriga. Vasban gazdag növényi források a tengeri moszatok, gabonafélék, szárított gyümölcsök, lencse, bab és csicseriborsó.
Azt is vegye figyelembe, hogy a C-vitamin segíti a vas felszívódását. C-vitaminban gazdagok a gyümölcsök, a gyümölcslevek, a burgonya, a karfiol és a káposzta.
Mi a megfelelő vasforrás, ha vegetáriánus vagy vegán vagyok?
A vas felszívódása a vas forrásától függ. A vegetáriánusok/vegánok számára előnyösek a vasban gazdag növényi eredetű élelmiszerek, mint például:
- Tengeri moszat
- Gabona
- Szárított gyümölcsök
- Diófélék
- Tofu
- Lencse
- Bab (vesebab, limabab, szójabab)
- Csicseriborsó
Azt is fontos tudni, hogy az élelmiszerekből és a táplálékkiegészítőkből történő vasfelszívódás a C-vitamin segítségével fokozódik. Magas C-vitamin-tartalmú élelmiszerek a gyümölcsök, gyümölcslevek, a burgonya, a karfiol és a káposztafélék.
Mire kell figyelniük a vegetáriánusoknak/vegánoknak az étrendjükben?
Egyes élelmiszerek gátolhatják az élelmiszerekből és a táplálékkiegészítőkből történő vasfelszívódást. Gondolunk itt a tejre és a tejtermékekre, a kávéra, a kakaóra, gabonafélékre, diófélékre és magvakra. A vas szintjének növeléséhez vasban gazdag ételek fogyasztásával egyidőben jobb elkerülni ezeket az élelmiszereket.
Fel lehet-e használni újra egy tesztcsíkot?
Nem. Minden tesztcsík csak egyszer használatos.
Felhasználhatom a csomag tartalmát egy új teszthez?
Nem, mert az összes elem egyszeri használatra készült. Minden tesztkészlet tartalmaz mindent, ami egy teszt elvégzéséhez szükséges.
Petefészek Tartalék Teszt
Mi az Anti-Müllerian Hormon (AMH)?
Az AMH az Anti-MÜllerian Hormon rövidítése - egy hormon, amelyet a petefészek tüszőjét bélelő sejtek, a petefészekben lévő petesejteknek otthont adó, folyadékkal teli kis zsákok termelnek. Biológiai szempontból az AMH fontos szerepet játszik a tüszők növekedésében és fejlődésében.
Miért fontos az AMH-szint?
Jó mutatója annak, hogy hány petesejt maradt a petefészkekben, vagyis, hogy milyen mértékű a petefészek tartalék. Az alacsonyabb AMH-szint például kisebb petesejt számot, míg a magasabb AMH-szint nagyobb petesejt számot jelezhet.
Miért érdemes elvégezni a Bloom Ovarian Reserve Test-et (a petefészek tartalék tesztet)?
Számos oka van annak, hogy a nők az AMH-teszt elvégzése mellett döntenek. Talán épp családalapításon gondolkodik, és kíváncsi a petefészek tartalékára. Talán már próbált teherbe esni, és szeretné tudni, hogy petefészek tartaléka az Ön korának megfelelő normál tartományon belül, az alatt, vagy fölött van-e. Szakmai szempontból az AMH-szint mérése segítheti az Ön kezelésének személyre szabását, illetve előre jelezheti az asszisztált reprodukciós technológiai (ART) eljárások, például a petefészek-stimuláció, a petesejt-fagyasztás és az in vitro megtermékenyítés (IVF) sikerét.
Mikor érdemes megfontolni az AMH-szint mérését?
A Bloom Ovarian Reserve Test 18 és 39 év közötti nőknek javasolt. Érdemes tudni, hogy az AMH-szint 15 és 25 éves kor között tetőzik, ezt követően csökkenni kezd, és az életkorral korrelál. Emiatt, ha például 18 évesen méri meg az AMH-szintjét, akkor lehetséges, hogy ez a szint 25 éves koráig még emelkedni fog. A tetőzés után az AMH-szint csökkenni kezd, és ez a folyamat egy nő korának előrehaladtával folytatódik addig, amíg a menopauza kezdete körül az AMH-szintet már nem lehet kimutatni. Ezért előfordulhat, hogy az Ön AMH-szintje a készülékünk számszerűsítési határértéke alatt van. A nők átlagosan 51 éves korukban érik el a menopauzát.
Jó tudni:
Számos tanulmány kimutatta, hogy a hormonális fogamzásgátlók csökkentik az AMH-szintet, ami így nem feltétlenül tükrözi pontosan a petefészek tartalékot. Az AMH-szint azonban a gyógyszer abbahagyása után három hónappal általában helyreáll és jobban képet ad a petefészek tartalékról. Eredményeit óvatosan értelmezze, ha a Bloom Ovarian Reserve Test elvégzése idején hormonális fogamzásgátlót szed!
A terhesség szintén befolyásolja az AMH-szintet, ezért az AMH-szintet óvatosan kell értelmezni azoknál a nőknél, akik terhesek vagy nemrég szültek. Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy az AMH-szint helyreállása akár öt hónapig is eltarthat. Ez az időtartam azonban nőnként eltérő lehet.
A magas biotin szint zavarja a Bloom Ovarian Reserve Test eredményét. Ezért a legjobb, ha a teszt elvégzése előtt 72 órával abbahagyja a biotin tartalmú étrend-kiegészítők fogyasztását. Azonban nagyon fontos, hogy mindig konzultáljon orvosával, mielőtt bármilyen változtatást hajtana végre a gyógyszeres kezelésében!
Kik számára releváns a Bloom Ovarian Reserve Test?
A termékeny éveiben járó nők számára releváns, akik kíváncsiak petefészek tartalékukra.
Mi a normális AMH-érték?
Minden nő körülbelül 1-2 millió petesejttel születik, de a pubertáskor elérésekor körülbelül 400 000 petesejt marad. A harmincas évei végére a petesejtek száma 50 000-nél kevesebb lesz. Az AMH-szint, amely a petefészek tartalék mértékével korrelál, a korai felnőttkorban elért csúcspont után csökkenni kezd, 35 éves kor után pedig még gyorsabban csökken. Az, hogy egy AMH-szint alacsonynak, normál tartományon belülinek (amit mi "átlagosnak" nevezünk) vagy magasnak tekinthető-e, a legtöbb más, hasonló korú nőnél mért AMH-szinttől függ. Az AMH-szint értelmezésének megkönnyítése érdekében a különböző korcsoportok számára különböző normál AMH-szint-tartományokat határoztak meg, mivel az AMH-szintet mindig a többi, korban megegyező nőkkel összefüggésben kell értelmezni.
Az a tény, hogy az AMH-szint az életkor növekedésével csökken, azt is jelenti, hogy az AMH-szinteket nem szabad összehasonlítani a különböző korcsoportokban. Például az az AMH-szint, amely egy 39 éves nő esetében a normál tartományon belülinek tekinthető, egy 26 éves nő esetében "alacsonynak" számít.
A petefészek tartalékot nem csak az életkor, hanem a genetikai háttér és a környezet is befolyásolja. Ezért fontos megjegyezni, hogy mindenki egyedi, és hogy a petefészek tartalék mértéke csak a petesejtek mennyiségét tükrözi, nem pedig azok minőségét sem pedig a terhesség esélyeit.
Fontos megjegyezni, hogy a különböző AMH-tesztekből vagy -vizsgálatokból származó AMH-eredmények nem mindig hasonlíthatók össze. Ezért az AMH-szintet az alkalmazott teszt összefüggésében kell értelmezni. A Bloom Ovarian Reserve Test a legújabb kutatások szerint értékeli az Ön eredményeit, és személyre szabott jelentést nyújt Önnek.
Megjósolhatják az eredmények a teherbeesés esélyeit?
Egyetlen AMH-teszt sem garantálja vagy jósolja meg a teherbeesés esélyeit, és nem igazolja a meddőséget sem. A termékenység nagyon sok tényezőtől függ, például az Ön korától, petesejtjeinek minőségétől, a genetikától, de attól is, hogy milyen környezetben él. Ezért csupán az AMH segítségével nagyon nehéz előrejelzéseket tenni.
Például egy nőnek lehet, hogy kevés petesejtje van, de ha a petesejtek minősége jó, akkor még mindig képes lehet teherbe esni.
Mi az a petefészek tartalék?
A petefészek tartalék a petesejtek mennyiségének leírására szolgáló kifejezés.
Milyen gyakran kell mérni az AMH-szintet?
Összességében az AMH szintje viszonylag stabil marad a menstruációs ciklus során, és a kor előrehaladtával csökken, miután a korai felnőttkorban elérte a csúcspontját. Van azonban néhány helyzet, amikor az AMH szintje ingadozhat. Például:
- Terhesség alatt és szülés után. Több tanulmány is kimutatta, hogy az AMH szintje csökken a terhesség alatt. A baba megszületése után azonban az AMH-szint ismét emelkedik. Egy nemrégiben végzett tanulmány kimutatta, hogy az AMH-szint a szülés után 5 hónapon belül a legtöbb nő esetében visszaáll az eredeti szintre. Az AMH-szint helyreállításának sebessége nőnként eltérő lehet.
- Ha hormonális fogamzásgátlót szed vagy szedését nemrég hagyta abba. Számos tanulmányban kimutatták, hogy a hormonális fogamzásgátlók csökkentik az AMH-szintet, azonban a hormonális fogamzásgátlók abbahagyása után három hónappal általában helyreáll és jobban tükrözi a petefészek tartalékot.
- Bármilyen biotint tartalmazó étrend-kiegészítő szedésekor. A biotin tartalmú kiegészítők szintén befolyásolhatják az AMH teszt eredményét.
Mi különbözteti meg az AMH-tesztet a többi petefészek tartalék teszttől?
A többi petefészek tartalék vizsgálattal ellentétben az AMH-szint viszonylag stabil marad a menstruációs ciklus alatt, ami azt jelenti, hogy bármikor mérhető. Ezenkívül az AMH-szint érzékenyebb marker és könnyebben kimutatható olyan más petefészek tartalék markerekhez képest, mint például a follikulus stimuláló hormon (FSH) vagy az antrális tüszők száma (AFC).
Az AMH-teszt minőségi (kvalitatív) vagy mennyiségi (kvantitatív)?
A Bloom Ovarian Reserve Test egy kvantitatív teszt, amely megmutatja az AMH-koncentrációt és személyre szabott jelentésben megadja az eredmény értelmezését és az Önnek megfelelő ajánlásokat.
Mi a különbség a petesejtek minősége és mennyisége között, és hogyan függnek össze a terhesség esélyeivel?
A petesejtek mennyisége a petesejtek számára, míg a minőségük a petesejtek állapotára utal. A terhesség esélyeit több tényező befolyásolja, beleértve a petesejtek mennyiségét és minőségét is, amelyek viszont függhetnek a kortól, a genetikai háttértől és a környezeti tényezőktől is. Ez azt jelenti, hogy az alacsony AMH-szint nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Ön petefészek tartalékai túl alacsonyak ahhoz, hogy teherbe essen.
Vannak más módszerek/vizsgálatok a petefészek tartalék mérésére?
Az évek során számos tesztet fejlesztettek ki a petefészek tartalékának felmérésére. Ilyen például a follikulus stimuláló hormon (FSH) és az antrális tüszők száma (AFC) teszt. Az AMH-val ellentétben, amely a ciklus bármelyik napján mérhető egy gyors vérvizsgálattal, az FSH-t lehetőleg a menstruációs ciklus 3. napján kell mérni, míg az AFC ultrahangos készüléket és a használatához szükséges szakértelmet igényel.
A hormonális fogamzásgátlás befolyásolja az AMH-szintemet?
Lehetséges. Számos tanulmány kimutatta, hogy a hormonális fogamzásgátlók általában csökkentik az AMH-szintet. Azonban három hónappal a hormonális fogamzásgátlás abbahagyása után az AMH-szint hajlamos helyreállni, és ismét jobb képet ad a petefészek tartalékról.
Mivel járhat az alacsony AMH-szint?
A nők 10%-ánál a petefészek tartalék gyorsabban csökken. Az alacsonyabb AMH-szint lehet a csökkent petefészek tartalék (DOR) következménye, amikor a petefészek tartalék alacsony. Érdemes tudni, hogy a csökkent petefészek tartalék nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy nő nem képes teherbe esni.
Az AMH szintje ugyancsak alacsony vagy nem is kimutatható a korai petefészek kimerülés (POI) esetén is. Ezt az állapotot a petesejtek számainak korai csökkenése vagy diszfunkciója jellemzi. A POI a 40 év alatti nők 1%-át érinti.
Termékenységi kezelés esetén, az alacsony AMH-szint figyelmeztetheti a nőgyógyászt annak kockázatára, hogy a petefészek gyengén fog válaszolni a petefészek-stimulációra (amelyet egyes termékenységi kezelések során végeznek). A gyenge petefészek válasz olyan állapot, amikor a petefészek-stimulációs kezelés után négynél kevesebb petesejt fejlődik ki. Az alacsony AMH-szint időben történő azonosítása végső soron segítheti a kezelési protokollt és az adagolás beállítását.
Mivel járhat a magas AMH-szint?
A magas AMH-szint a policisztás ovárium szindróma (PCOS) következménye lehet, ami egy gyakori hormonális rendellenesség. A PCOS-ra szabálytalan menstruációs ciklus, magas férfi hormon szint (például tesztoszteron) és policisztás petefészek jellemző. A PCOS a termékeny korú nők 8-13%-át érinti. Sok eset azonban diagnosztizálatlan marad.
Bizonyos, petefészek-stimulációs lépést is tartalmazó termékenységi kezelések esetében a magas AMH-szint a petefészek hiperstimulációs szindrómájának kockázatát jelezheti. Ez az állapot a petefészek-stimulációs kezelésekre adott erős vagy túlzott reakció. Ezért a magas AMH-szint korai azonosítása segítheti a termékenységi kezelések személyre szabását.
Pajzsmirigy Teszt
Mi az a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH)?
A TSH - pajzsmirigy-stimuláló hormon - az emberi szervezetben a pajzsmirigy működés (TSH_MI_TS03) fő szabályozója. Magát a TSH-t az agyalapi mirigy választja ki (TSH_MI_TS03, TSH_LW_TS08).
Miért fontos a TSH-szint?
A TSH-szint mérése tekinthető a legjobb vizsgálatnak (TSH_MI_TS01, TSH_MI_TS03) a pajzsmirigyműködés értékelésére (TSH_MI_TS01) és a pajzsmirigy alulműködés diagnosztizálására (TSH_MI_TS02, TSH_MI_TS03, TSH_LW_TS07).
Kik számára releváns a Bloom Thyroid Test?
A Bloom Thyroid Test-et bárki elvégezheti, aki elmúlt 18 éves, azonban a teszt kifejezetten ajánlott azoknak, akik olyan tüneteket észlelnek, mint a súlygyarapodás vagy a hajhullás, amelyek pajzsmirigy-alulműködésre utalhatnak.
Mi a normális TSH-érték?
A legtöbb esetben a TSH normális referenciaszintje 0,4 (TSH_LW_TS01, TSH_LW_TS02, TSH_MI_TS03, TSH_LW_TS05, TSH_LW_TS09) és 4,5 mIU/L (TSH_LW_TS03, TSH_LW_TS05, TSH_LW_TS06) között van. A 0.4 mIU/L alatti szint a pajzsmirigy túlműködés (más néven hipertireózis) jele lehet, míg a 4,5 mIU/L feletti TSH-szint jellemzően pajzsmirigy alulműködést (hipotireózist) jelez.
Mi a pajzsmirigy alulműködés és mik az okai?
A pajzsmirigy alulműködés az emberi szervezetben a pajzsmirigy hormonok csökkent állapotát jelenti, amely a hipotalamusz-hipofízis-pajzsmirigy rendszer (TSH_MI_TS03) hibás működése következtében alakulhat ki. A jód ellátottsággal rendelkező országokban (TSH_LW_TS12) a pajzsmirigy alulműködést elsősorban (TSH_MI_TS03, TSH_LW_TS06, TSH_LW_TS12) a Hashimoto thyreoiditis nevű autoimmun betegség okozza (TSH_LW_TS01, TSH_LW_TS02, TSH_MI_TS03, TSH_LW_TS05, TSH_LW_TS06). További ok lehet a jódhiány (TSH_LW_TS02, TSH_MI_TS03), bizonyos gyógyszerek (pl. amiodaron, lítium) (TSH_MI_TS02), a pajzsmirigy túlműködés destruktív kezelése (TSH_LW_TS05) vagy besugárzási károsodás (TSH_LW_TS01). Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigy alulműködés gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál (TSH_LW_TS06, TSH_LW_TS12).
Mik a pajzsmirigy alulműködés tünetei?
A pajzsmirigy alulműködés jelei és tünetei egyénenként nagyon eltérőek lehetnek (TSH_MI_TS02, TSH_MI_TS03), és függnek az életkortól, valamint a pajzsmirigy-elégtelenség időtartamától és súlyosságától (TSH_MI_TS02). Vannak, akiknél csak néhány tünet jelentkezik (TSH_LW_TS01, TSH_MI_TS03), és vannak, akiknél egy sem (TSH_LW_TS01, TSH_LW_TS02). A gyakori tünetek közé tartoznak:
- Súlygyarapodás (TSH_LW_TS02, TSH_LW_TS03, TSH_MI_TS04, TSH_LW_TS06, TSH_LW_TS08)
- Hajhullás (TSH_LW_TS02, TSH_MI_TS04, TSH_LW_TS06, TSH_LW_TS08).
- Székrekedés (TSH_LW_TS02, TSH_LW_TS03, TSH_MI_TS05, TSH_LW_TS06, TSH_LW_TS08)
- Fáradtság (TSH_LW_TS02, TSH_MI_TS04, TSH_MI_TS05, TSH_LW_TS06, TSH_LW_TS12)
- Száraz bőr (TSH_LW_TS03, TSH_LW_TS08, TSH_LW_TS12)
- Hidegérzékenység (TSH_MI_TS02, TSH_LW_TS02, TSH_LW_TS03, TSH_MI_TS04, TSH_LW_TS12)
Hogyan lehet kimutatni a pajzsmirigy alulműködést?
A TSH magas szintje, és a normál tartomány feletti értéke pajzsmirigy alulműködésre utalhat. (TSH_LW_TS06).
Milyen gyakran kell mérni a TSH-szintet?
Az Amerikai Pajzsmirigy Szövetség (ATA) szerint minden 35 év feletti felnőtt számára 5 évente ajánlott a szűrés.[!TSH_LW_TS02, TSH_LW_TS12] A különböző szervezetek között azonban nincs konszenzus. Abban azonban a források egyetértenek, hogy az életkor előrehaladtával nő a pajzsmirigy alulműködés kockázata [!TSH_LW_TS10, TSH_LW_TS06].
Miért fontos a jód a pajzsmirigy számára?
A jód olyan alapvető elem, amelyre a pajzsmirigyünknek szüksége van a megfelelő működéshez[!, TSH_LW_TS08, TSH_LW_TS01,TSH_LW_TS10] és a pajzsmirigy hormonok termeléséhez.[!, TSH_MI_TS03] A túlzott jódbevitel azonban károsíthatja a pajzsmirigyet. Ezért bármilyen jódpótlás elkezdése előtt mindig tanácsos először orvoshoz fordulni.
Hogyan kezelhető a pajzsmirigy alulműködés?
A pajzsmirigy alulműködés olyan állapot, amely gyógyszeres kezeléssel kezelhető.[!TSH_MI_TS07, TSH_LW_TS02, TSH_LW_TS06]
A pajzsmirigy vizsgálat minőségi (kvalitatív) vagy mennyiségi (kvantitatív)?
A Bloom Thyroid Test egy kvantitatív teszt, amely megmutatja a TSH-koncentrációt és személyre szabott jelentésben megadja az eredmény értelmezését és az Önnek megfelelő ajánlásokat.
Inflammation Test
Mi az a C-reaktív protein (CRP)?
A C-reaktív protein (CRP) a gyulladás jól ismert mutatója, amelyet az egészségügyi szakemberek széles körben használnak a klinikai gyakorlatban. A CRP egy fehérje, amelyet a máj termel a gyulladás által kiváltott akut fázis reakció részeként. Bár a CRP a gyulladás érzékeny mutatója, nem specifikus.
Mit jelent a gyulladás?
A gyulladás fontos élettani válasz, amelynek különböző lehetséges kiváltó okai lehetnek. A gyulladás utalhat fertőzésre, szöveti sérülésre, traumára, sugárzásra vagy kémiai vegyületekkel (pl. alkohol, glükóz) való érintkezésre. A gyulladás korlátozza ezeknek a károsító tényezőknek a hatását, segít ezek semlegesítésében és a károsodott szövetek helyreállításában.
A gyulladás nagyon összetett folyamat része, és néha az ingerek hatására aránytalanul fokozódhat, károsítva ezzel az egészséges szöveteket is.
Kik számára lehet hasznos a Bloom Inflammation Test?
Bárki számára hasznos, akit szeretné felmérni gyulladásos szintjét. A tesztet bárki használhatja 18 éves kor felett.
Mi a normális CRP-szint?
A határértékeket a klinikai szakirodalom és irányelvek alapján határozzuk meg. A szakirodalmi felülvizsgálatot orvosi szakértőkből álló csapatunk végzi.
A 3 mg/l alatti értékek a normál referenciatartományon belülinek tekinthetők.
A Bloom Inflammation Test a CRP-szint függvényében öt különböző besorolást alkalmaz. Ezek a következők: Normál tartomány <3 mg/L, alacsony fokú gyulladás 3-10 mg/L, enyhe gyulladás 10-40 mg/L, mérsékelt gyulladás 40-100 mg/L, magas fokú gyulladás >100 mg/L.
Használhatók-e az eredmények egy adott betegség diagnosztizálására?
Nem lehetséges egy adott betegség diagnosztizálása pusztán a CRP-szint alapján. A CRP egy érzékeny mutató, ami azt jelenti, hogy a CRP-szint sérülés, fertőzés, sugárzás és egyéb okok miatt emelkedhet, de nem specifikus a gyulladás okát illetően. A CRP-szintet mindig a klinikai kép összefüggésében kell értelmezni, figyelembe véve a jelentkező panaszokat, tüneteket, valamint a kórtörténetet és esetenként más laboratóriumi vizsgálati eredményeket.
Milyen tényezők befolyásolják a CRP-szintet?
Néhány gyakori, a CRP-szintet befolyásoló tényező:
- Fizikai inaktivitás
- Elhízás
- Magas telített zsírsav-, transzzsír- vagy finomított cukortartalmú étrend
- Dohányzás
- Stressz
- Alvászavarok
- Időskor
Milyen betegségek járnak magas CRP-szinttel?
Számos betegség okozhat emelkedett CRP szintet. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan betegséget, amely összefüggésbe hozható az emelkedett CRP-szinttel:
- Asztma
- Autoimmun betegségek, például reumatoid artritisz
- Bakteriális fertőzés
- Bronchitis
- Rák
- Cöliákia
- Krónikus obstruktív tüdőbetegség
- Kötőszöveti betegség
- Cukorbetegség
- Magas vérnyomás (hipertónia)
- Gyulladásos bélbetegség, pl. Crohn-betegség
- Súlyos trauma
- Hasnyálmirigygyulladás
- Tüdőgyulladás
- Szisztémás (az egész testre kiterjedő) gombás fertőzések
- Vírusfertőzések
Kidney Test
Mi az a Cystatin C ?
A Cystatin C a veseműködés jól ismert mutatója, amelyet az egészségügyi szakemberek széles körben használnak a klinikai gyakorlatban. A cisztatin C koncentrációja a vérben alkalmas marker a vesefunkció és a krónikus vesebetegség felmérésére a becsült glomeruláris szűrési ráta (eGFR) kiszámításával. A glomeruláris szűrési ráta azt mutatja meg, hogy mennyire jól működnek a vesék.
Milyen funkciókat látnak el a vesék?
A vese az emberi test egyik legfontosabb szerve. A vesék egyik legjelentősebb feladata, hogy kiszűrjék a vérből káros anyagokat, és ezzel egyidejűleg visszatartsák a szervezet számára értékes anyagokat. A vesék gondoskodnak arról, hogy a méreganyagok, a felesleges só és más salakanyagok eltávolításra kerüljenek a vérből.
A szűrőhatás mellett a vesék szabályozó szerepet is betöltenek; a szervezeten belüli állandó környezet, az úgynevezett homeosztázis fenntartásáért felelősek. Szabályozzák az anyagcsere-egyensúlyt, például az elektrolit-egyensúlyt (gondoskodnak a megfelelő mennyiségű nátriumról és káliumról a szervezetben), és biztosítják a szervezetben lévő víz mennyiségét.
Mi a GFR?
Mint fentebb említettük, a vesék egyik legfontosabb feladata a vér szűrése a salakanyagok és a felesleges víz eltávolításával és a vizelet termelésével. A glomeruláris szűrési ráta (GFR) azt mutatja meg, hogy a vesék mennyire jól szűrik a vért.
Mi a krónikus vesebetegség?
A krónikus vesebetegséget krónikus veseelégtelenségnek is nevezhetjük, és azt jelenti, hogy a veseműködés hosszabb időre lecsökken. A vesék funkciójához tartozik a vér szűrése. Így eltávolítja a felesleges folyadékot a véréből, amely aztán vizelet formájában távozik. A csökkent veseműködés viszont azt jelenti, hogy a víz, az elektrolitok és a salakanyagok visszamaradhatnak a szervezetében. Fontos megjegyezni, hogy a vesebetegség tünetei sok esetben csak akkor jelentkezhetnek, amikor a betegség már előrehaladott stádiumban van.
Kinek ajánlott a Bloom Kidney Test?
Mindenki számára hasznos lehet, aki szeretné felmérni a veseműködését. A tesztet 18 év felettiek használhatják. A veseműködés felmérése különösen fontos lehet a következő esetekben:
- I. és II. típusú cukorbetegség fennállása
- Elhízás
- Magas vérnyomás
- Dohányzás
- NSAID-ok rendszeres szedése
- Ha a családban előfordult vesebetegség
Ezekben az esetekben nagyobb a kockázata a csökkent veseműködésnek.
Hogyan kerülnek meghatározásra a határértékek?
A határértékeket a klinikai szakirodalom és irányelvek alapján határozzuk meg. A szakirodalmi felülvizsgálatot orvosi szakértőkből álló csapatunk végzi.
Diagnosztizálhatnak-e az eredmények egy adott betegséget?
Egy betegséget, például vesebetegséget nem lehet pusztán a cisztatin C-szint alapján diagnosztizálni. A Cystatin C-szintet mindig a klinikai kép összefüggésében kell értelmezni, figyelembe véve a jelentkező panaszokat, tüneteket, valamint a kórtörténetet és esetenként más laboratóriumi vizsgálati eredményeket. A Bloom Kidney Test a cisztatin C-szint mérésére szolgáló vizsgálat a kapilláris vérben, amelyet a vese vérszűrési képességének értékelésére használnak. A krónikus vesebetegség szűrésére és a veseműködés felmérésére szolgál 18 kor feletti személyek esetében.
Milyen tényezők befolyásolják a krónikus vesebetegséget?
A krónikus vesebetegség kialakulásának és előrehaladásának gyakori kockázati tényezői a következők:
- Cukorbetegség
- Elhízás
- Dohányzás
- Magas vérnyomás
- Nem-szteroid gyulladáscsökkentők nagymértékű használata
- Előrehaladott életkor
- Ha a családban előfordult már vesebetegség